Ahol nem lehet Anna-bállal ünnepelni

Több okból nem tudnak hagyományos Anna-bált szervezni Nagypeleskén.

Először is, mert ez az esemény egyben a fürdőévad első szakaszának végét jelenti, a település nem fürdőhely, s az ilyen „táncvigadalomként" elterjedt bálhelyszínként egyáltalán nem alkalmas. A pár éve Erdélyben is meghonosítani kívánt Anna-bál, hagyományőrzésként sem állná meg a helyét, bár több partiumi településen is tartanak manapság e féle örömteli eseményt. Végül pedig az idén mindent felforgató járvány úgy is gátat állítana egy esetleges rendezvénynek.

De a valódi akadály ennél sokkal szomorúbb időkre nyúlik vissza. 1873-ban, ahogy számos más környékbeli települést, Nagypeleskét is elérte a kolerajárvány. Az anyakönyvek szerint az első áldozat, az akkori görögkatolikus parókus, Melles Demeter 15 éves fia, Péter volt. A kolerában elhunytak között a legfiatalabb 3, a legidősebb 80 éves volt. A szájhagyomány úgy tartja, hogy a pap minden temetés után, térden csúszva körmenetet tartott híveivel és hosszas könyörgések közepette fohászkodott irgalomért, majd a kolera Szent Anna napján megszűnt. Peleske életben maradt lakossága megesküdött, hogy ilyenkor kimennek majd a temetőbe és imát mondanak a kolerában elhunytakért. Így, Szent Anna elhunyta napján nem mulatozásra gyűlnek össze itt a hívek.

Nem újkeletű fogalom tehát a 2020-as évben közismertté vált járványhelyzet egy olyan közösség számára, akik évenkénti megemlékezéssel tartják számon, hogy valaha az őseik már átvészeltek egy ilyen szenvedéssel teli időszakot. Az akkoriak Szent Anna személyében, a gyermektelen anyák, a gazdasszonyok patrónáját, a keresztény nagycsalád, a nemzetség oltalmazóját, s többek között, a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók védőszentjét égi pártfogónak választották.

Most még hangsúlyosabbá válik Szent Anna tisztelte, ezért – amint a korlátozások után ismét lehetővé vált a templomi szertartások végzése – kilenc héttel a naptári ünnep előtt, a Szent Anna Nőszövetség tagjai és a hívek egyaránt, a parókus vezetésével minden szombaton imádságra gyűltek össze a falu templomában, oltalomért könyörögtek és hálát adtak a megmenekülésért. A kilenced alkalmával minden eddig használt imádság előkerült, sőt a 2020-as év emlékére azokból imakönyv is készült. Az őseik fogadalmát megtartó emlékezők ajkáról, évtizedek során elhangzott és folyamatosan elhangzó imák mellett, helyett kapott benne az idei járvány alkalmára írt peleskei könyörgő ima, a szent és igaz istenős Joakim és Annához szóló akathisztosz, a Szent Anna rózsafüzér háromféle imádkozási módja, valamint számos itt is énekelt körmeneti népének.

A romániai magyar görögkatolikusok utoljára 74 éve adtak ki magyar nyelven imakönyvet, Ft. id. Ulicsák Béla szerkesztésében „Útban az örök haza felé” címmel. Július 25-én, a járványhelyzetre való tekintettel, a szabályok fokozott betartását figyelembe véve tartják meg fogadott ünnepüket a település hívei. Peleskei Szent Anna imakönyv és imakártyával ellátott Szent Anna rózsafüzér a helyszínen beszerezhető.